A Fontaine-de-Vaucluse-hoz mentünk, ami egy csodálatos, hegyes vidéken található, ún. lyuk, ahol türkizkék színű, átlátszó a víz és onnan folyik alá a tóba. Az egész lyuk (én inkább barlangnak hívnám) egy magas, fehér sziklafal alatt található. Az a hír járja róla, hogy nem tudni, milyen mély maga a víz, mert 1946-ban egy híres búvár is lemerült, és közel 100 m mélyről alig tudott visszajönni, mert akkora volt az örvény és így sem ért a végére. Titokzatos.
Francia piknik magyarokkal:
A titokzatos barlang:
Közelebbről:
Látható a víz tisztasága. Ha magasabb a vízállás, még tisztább és a sziklákon lefelé csorog:
Lefelé jövet a sziklákon:
Buzgárok:
Ilyen sziklás vidék, teli kivájt lyukakkal:
Ezen a területen található a legrégebbi papírgyár is 1374-ből, amit vízimalom kerekek hajtanak és betekintést nyerhetünk a papírgyártás folyamatába.
Megérkeztünk Avignon nevezetességéhez, a pápai palotához. Ezen a képen jól látható, hogy egykoron erődként is szolgált.
A pápai palota a 14. században volt a katolikus egyház központjai, pápai székhely.
Pont d'Avignon. Ezt a hidat angyali sugallatra egy pásztorfiú építette a 12. században, mely egykoron átívelte a Rhone folyót. A folyamatos áradásoknak nem tudott ellenállni, így a nagyobbik része a 17. században összeomlott, ezért csak egy fél híd látható a folyón, mely több ezer turistát vonz a környékre.
Felsétáltunk Avignon "fölé", a kerti toronyba, ahol csodálatos panoráma tárult elénk:
A Rhone folyó, háttérben a kopár tetejű heggyel, aminek most egyáltalán nem jut eszembe a neve, de a lábai közelében autóztunk a levendula mezőkhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése